UPS!DE

Redebounce. A zenekart kedves barátaim hozták létre saját szórakoztatásuk végett, illetve néha-néha házibulikon hallhatunk tőlük egy live act-et. Kezdeti sikereken felbuzdulva elkészítették publikus weboldalukat és mostanra már annyira kinőtték magukat, hogy még a MySpace-re is felkerültek! Zenei stílusukat tekintve elektronikus tánczene, de talán jobban illik rá az eklektikus elektronika, legfőképpen feldolgozásokat készítenek, születnek azonban saját szerzemények is. Zenei felfogásuk tökéletes: egy slágert gyúrnak át, hogy még tökéletesebb legyen. A zenekar neve két részből tevődik össze: "Rede" - a zenekar tagjai Nagyréde nevű községből származnak, illetve "Bounce" - az egyetlen magyar Brooklyn Bounce emlékzenekar. Az első albumuk a "Sounds From My Ass", erről legkedvesebb dalom a "Tedd a kezed (So Remix)". Majd ezt követte második "We Are Back" nagylemezük, amin szintén finom muzsikát hallhatunk, erről nagy kedvenc az "Ein Zwei". Weboldalukon természetesen az összes szám meghallgatható. Ajánlom mindenki figyelmébe!

Info:

Redebounce Official Site

Redeunder MySpace

Valami reklám volt, de már nem tudom mi...:) Viszont a képek viccesek.

A Galerieadler oldalán több művész munkáit is láthatjuk, én most Léopold Rabus képeiből válogattam. És hogy miért jön ki csiga annak az embernek az orrából? Hát nem tudom...:)

Tökéletes terasz, árnyékot ad még a medence egy részének is, viszont a kedvencem a tusoló, az nagyon állat :) Szép, hogy a fa kontúr körbeöleli az épületet. Gondolom ez csak valami hátsó "melléképület" féle lehet, hálószobát nem nagyon látok, illetve az alapterület se túl nagy. De a forma tökéletes.

Sam Robinson londoni fotóművész nagyon szépen komponált képeiből válogattam:

Polc gyűjteményemből mazsoláztam:

Toni & Zoe képei a Flickr-ről, elvileg Polaroid képek...aztán meg ki tudja :) De tény, hogy jól sikerültek.

Holnap indulunk nyaralni Horvátországba, Vis szigetére. Úgy gondolom elég kevesen ismerik ezt a horvát szigetet, ezért írok róla egy kis bemutatót:

Horvátország mostanában eléggé közkedvelt nyaraló hely, szinte nincs is olyan ismerősöm, aki ne járt volna már ott, vagy ne tervezné. Sajnos sokan csak az északi részre, Isztriára mennek el. Pedig ha kicsit délebbre vesszük az irányt, sokkal hangulatosabb tájakat láthatunk. A másik bevett szokás, hogy a legtöbb ember a felkapott üdülő helyeket keresi, ahol nagy a forgatag, pedig egy nyaraláskor nem árt pihenni...Na mi gondoltunk egyet és kinéztünk Vis szigetét, ami már eléggé délen van, hogy ne "kibetonozott" tengerparton legyünk és eléggé távol van a szárazföldtől, hogy ne legyen tömegnyomor. Ez a horvát sziget van a legmesszebb a szárazföldtől (két és fél órás komp út), területe is kicsi, mindössze 90 km2, legmagasabb pontja 587 méter. Visen csupán kettő kis település található, Komiza és Vis, mi az utóbbiban foglaltunk apartmant. Mint említettem itt nincs sok turista, nem egy felkapott sziget, talán azért is, mert turisták csak 1989-től jöhetnek a szigetre, addig ugyanis katonai bázisként szolgált, a II. világháborúban Tito-nak volt itt főhadiszállása. A táj egyébként csodaszép, szinte érintetlen...rengeteg kis öböllel, kristály tiszta vízzel, amik autóval meg se közelíthetők, csak gyalog kis ösvényeken. Itt nincsenek szórakozóhelyek és hatalmas hotelek, a pihenésé a főszerep...és nekem most pont erre van szükségem...na meg a helyiek által készített borra és tengeri herkentyűkre, mivel nagy szőlő termelés folyik, illetve fő megélhetési forma a halászat. Tehát ha valaki a teljes nyugalmat keresi kis öblökkel, kevés turistával és igazi horvát élettel, az keresse meg Vis szigetét :)

Ha hazaértünk írok egy rendes beszámolót, saját fotókkal :)

Most ért véget Európa egyik legnagyobb szabadtéri fesztiválja a "Glastonbury Festival", amely Angliában található Worthy Farm-nál. A móka 5 napig tartott és kb 190ezer ember volt rá kíváncsi...A fellépők listájáról felesleges lenne írnom, mert mikor elsőre megláttam több 1000 névre tippeltem...brutális mennyiség, inkább nézd meg magad :) Ami még durvább az a terület nagysága...Érdemes a fotókat megnézni a "The Big Picture" oldalán.

Megjelent az új dZhian & Kamien album, amely Music Matters névre hallgat. A régebbi albumokra szerintem nem nagyon hasonlít, inkább újabb hangzásvilág fedezhetünk fel. Érdemes megszerezni, jól sikerült.

Terry Richardson fotóit nézegetve az ember egyáltalán nem gondolná, hogy egy profi munkával áll szembe...pedig de :) Fotói egyszerűek, akadnak vicces és abszurd képek is, valamint itt is láthatunk előre beállított pillanatképeket. Fotózta már a Jackass-t és jelent meg több könyve is, valamint jelentkezhetsz hozzá modellnek...feltéve ha New York közelében élsz. Az utolsó képen azt hiszem a mamája látható, kezében fiacskája könyvével...:)

A következő kommentet a Geppetto oldaláról illesztettem be, ahol Kucsera Péter gondolata található a minimálról. Gondoltam megosztom veletek, mert szerintem egy jó megfogalmazás...

"Egy kicsit komolyabban. Mint tárgytervező azt hiszem meg tudok szólalni hitelesen a témával kapcsolatban. Szeretem. Szeretem a minimált de nem gondolnám, hogy mindenkinek való. Hogy is van ez? Kinek milyen stílus való? Valahol hallottam, hogy a mindenkori divat mindössze a divatosan öltözködők 12%-ának áll jól. El tudom képzelni, hogy ez igaz. A stílus egy kicsit hasonlít a divathoz ebből a szempontól. Ha valamit sokszor látunk az ismerőssé válik, az ismerős dolgokhoz pedig vonzódunk. Gondoljunk csak a tévés “személyiségek” vonzerejére, a reklámokra. Rengeteg kísérlet bizonyította, ha valamit elégszer elmondanak az hitelesnek tűnik. És mostanában sokat hallunk a minimálról, sokan beszélnek róla, sokat fotózzák és publikálják. Olyanok is megkívánják, akiknek pedig csak gondot fog okozni… Persze ez nem a minimál hibája, a minimál igenis jó és szerethető. Annek aki tud minimál életet élni, akinek nem okoz problémát hogy belátnak az intimebb életébe is, akinek nincsenek görcsös gyűjtőszenvedélyei, aki ezeket már meghaladta, túllépett rajtuk. Véleményem szerint a minimálhoz fel kell nőni. Ezzel nem szeretném degradálni azokat akiknek ez még nem való.. ahogyan a “gyerek” sem egy rossz felnőtt, hanem egy más állapotban lévő ember. A szőlő sem rossz bor, hanem a gyümölcs más állapota. A minimál egy életforma. Egyszerűen kevesebb birtoklás, kevesebb anyag, kevesebb forma. … Ha ez neked vonzó, ha ezt érted csak akkor alakítsd az életteredet ilyen alapelvek szerint.. hogy az újságban bejön, még nem jelenti hogy szeretni is tudnád. Gondold át, gondoljátok át ezeket mielőtt stílusok mentén próbáljátok meghatározni a következő otthonotokat. Én magam barokk vagyok? Minimál vagyok? Nem? Akkor mi vagyok?"

Eredeti cikk a Geppetto oldalán.

Emlékezzünk e hatalmas klasszikussal az elhunyt mesterre:

A játékbabák több célnak is megfelelnek, általában játszanak velük, egyesek csak gyűjtik a polcon, valaki pedig a szexuális álmait jeleníti meg vele...mondaná egy pszichológus :) Szerintem az utóbbi jelentésre gondolt Beatrice Morabito is, mikor a következő fotókat készítette...:) Amúgy profi munka.

Szerintem teljesen jó az ötlet, hogy Budapesten közterületein is legyen bringa kölcsönző, hasonlóan más nagyvárosokhoz. Ezt a koncepciót Kele Sára a Műegyetem ipari termék- és formatervező szakos végzős hallgatója választotta diploma munkájának, reméljük egyszer talán majd megvalósításra is kerül...A felkészülés 100%-os, tartozik hozzá dokkoló egység, közlekedési térkép, előzetes regisztráció és egyenlegfeltöltés után lehet igénybe venni a bringákat. Szóval ki van már találva minden, csak a megvalósításra kell várni. Így van ez sok mindennel...:)

A teljes cikk a Kultplay oldalán olvasható.

A Flickr nem az a fotó feltöltő hely szerencsére, ahova az emberek a hétvégi szülinapi fotókat teszik fel. Ezért elég gyakran akadhatunk igen profi amatőrökbe itt, mint például Belle:

De most komolyan...Az még ok, hogy valakinek a fejében megszületik egy ilyen dolog és talán még meg is tervez, de hogy még meg is valósítsa és ráadásul még árulja is 3500$-ért...na az a nem semmi :) A tervező csak ennyit ír lazán: "Miért ne élveznéd a kényelmet a túlvilágon is?"

Nejat Talas görög származású fotóművész egyik érdekes sorozatát választottam bemutatásra.