Az infó a MOME oldaláról származik:
Február elején Budapestre látogat napjaink egyik legnépszerűbb amerikai designere, Karim Rashid.
Az egyiptomi származású, jelenleg New Yorkban élő Karim Rashid napjaink egyik legfoglalkoztatottabb designere. Sikerének kulcsa a tudatosan és következetesen felépített és a világ minden pontján azonnal beazonosítható image. Karim személye az elmúlt két évtizedben valóságos branddé vált, s erről a szisztematikus márkaépítésről tanúskodik 2006-os könyvének címe is: Design Your Self.
Karim Rashid budapesti látogatásának programja:
Karim Rashid előadás
2011. február 2., 16.00
MOME, Auditórium, 1121 Budapest, Zugligeti út 9-25.
Karim Rashid DJ show
2011. február 2., 23.00
Ötkert, 1051 Budapest, Zrínyi u. 4.
Minitárlat Karim Rashid munkáiból
2011. február 2-5.
MOME, I. emelet; 1121 Budapest, Zugligeti út 9-25.
Előadása mellett a kivételesen gazdag életművel büszkélkedő alkotó több tucat termékéből minitárlatot tekinthetnek meg az érdeklődök a MOME-n február 2 és 5. között
Karim Rashid alkotói munkáján túl szívesen barangol a zene világában.
Ezen szenvedélyéről is tanúbizonyságot tesz budapesti látogatása során, és
február 2-án, szerdán, 23:00 órai kezdettel egy DJ show keretében a magyar
közönség is együtt partizhat vele az Ötkertben.
Rashid munkásságának alapja az általa még a kilencvenes években bevezetett, mára a designelmélet és -történet megkerülhetetlen fogalmává vált szenzualizmus, más néven "érzéki minimalizmus". Ez az organikus irány és a tiszta geometria házasságából született formanyelv Karim válasza volt a szélsőségesen letisztult, kifáradt, üressé és ebből következően hiteltelenné vált minimalizmusra. Az organikus irányzatok felelevenítése egyfajta vérátömlesztést jelentett, s a szélsőséges ellenreakciót, az antimozgalmakat elkerülve gyakorlatilag átmentette és megőrizte a minimalizmus értékeit. Sajátos formanyelvét a mára védjegyévé vált cukorka színekkel (pl. pink, narancs, banánzöld) és digitális op-art mintákkal, valamint saját jelrendszerrel, ikonokkal tette még karakteresebbé, megalkotva ezzel az ún. digipop stílust.
Generációja egyik legtermékenyebb alkotójaként, Karim Rashid kivételesen gazdag életműve 3.000-nél is több ipari terméket ölel fel, köztük minden idők legnagyobb értékesítési darabszámát elérő designtermékével, az 1996-ban piacra dobott polipropilén Garbo papírkosárral. Karim eddig a világ 35 országából több mint 220 cég megbízásának tett eleget, s munkáit több mint 300 különböző szakmai díjjal jutalmazták. A gyártók széles köre számára tervezett bútorokon és lakberendezési kiegészítőkön túl, tett már kirándulásokat a divat és a képzőművészet világába is. Karim munkái
világszerte 20 múzeum állandó gyűjteményét gazdagítják, illetvefolyamatosan szerepelnek különböző galériák időszakos tárlatain is.
Az utóbbi években Karim leginkább belsőépítészeti munkáira koncentrál. Ezen a területen a legismertebb, mi több díjakkal is jutalmazott alkotásai között találhatók az athéni Semiramis Hotel (első európai munkája), a philadelphiai Morimoto Étterem, valamint a Deutsche Bank és az Audi számára tervezett kiállítási installációk. Ezeken túl éttermek, bárok, klubok, divatüzletek, valamint metróállomások és más közterek tervei hordozzák magukon az azonnal felismerhető, egyfajta márkavédjegyként is felfogható "Rashid-karaktert". Ennek a dinamikus és színes világnak legfőbb közös jellemzője a gömbölyded formák alkalmazása. A gyakran vízcseppre, buborékra emlékeztető formák - Karim szóhasználatával élve blobjectek - különös, organikus világot elevenítenek meg.
Az egyiptomi-angol származású művész 1960-ban született Kairóban, majd Londonban, Kanadában és Olaszországban élt, tanult és alkotott mielőtt New Yorkban telepedett volna le. Kiemelkedően termékeny alkotói munkája mellett, rendszeresen szerepel vendégelőadóként különböző egyetemeken és konferenciákon. Művészi hitvallásának lényegét számos könyvében is megfogalmazta, köztük a 2009-ben KarimSpace címmel megjelent, legújabb belsőépítészeti munkáit bemutató monográfiájában vagy a számítógépes grafika világába tett felfedezőút könyvében, a 2005-ös Digipopban, valamint a két korábbi monográfiájában a 2004-ben megjelent Evolution és a 2001-es I Want to Change the World című művekben.
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, a Magyar Formatervezési Tanács, a Design Terminál Nonprofit Kft., a MOME és a Val Kft. támogatásával, a Gorenje Budapest Kft. és a Design Group Kft. meghívására érkezik hazánkba.
